A valódi vagy a műanyag karácsonyfa környezetbarátabb?

Mindkettőnek vannak pozitívumai és negatívumai is, de az egyiknek van egy fontos előnye a környezet szempontjából.

Az idei karácsonyfa felállítására készülődve elgondolkodhatunk azon, hogy mi a jobb a bolygónak: egy természetes fa kivágása vagy egy műanyagból készült, szintetikus, újrafelhasználható fa vásárlása. Ez egy kicsit kényes kérdés, de az igazi fák kis mértékben jobbak a környezet számára, mint a műfák, írja az IFLScience.

Mindannyian hallottunk már arról, hogy a fák segíthetnek az éghajlatváltozás mérséklésében azáltal, hogy szén-dioxidot kötnek meg és tárolnak az ágaikban, gyökereikben és tűikben. A karácsonyfák sem különböznek ettől, ezért a kivágásuk rossz ötletnek tűnhet.

Van azonban némi bizonyíték arra, hogy a fenyőfatermesztés bizonyos környezeti előnyökkel járhat. A fenyőfáknak több mint 10 évre van szükségük ahhoz, hogy 1,8 méteresre nőjenek. Ezen évek alatt a fák az állatok élőhelyeként szolgálnak, és “elszívják” a szén-dioxidot a légkörből. Ezenkívül minden egyes kitermelt fenyőfa után a következő tavasszal egy-három csemetét ültetnek el az amerikai Nemzeti Karácsonyfa Szövetség szerint.

“Ez több fát jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és több létfontosságú előnyt jelent az emberek és a természet számára, mint például a tiszta levegő és víz, a vadon élő állatok élőhelye és az egészséges talaj” – áll a Nature Conservancy közleményében.

“A tudomány azt mutatja, hogy az erdők védelmének egyik legjobb módja az, ha óvatosan használjuk őket. Ha erdőinket fenntartható módon kezeljük, akkor olyan megújuló erőforrásokat termelhetnek, mint a karácsonyfa és más fából készült termékek.”

Egy lényeges különbség dönt

Másrészt a karácsonyfák termesztésének módjával kapcsolatban is vannak problémák, különösen a növényvédő szerek nagymértékű használata és a természetes ökoszisztémák esetleges kiszorítása miatt, hogy helyet csináljanak az ültetvényeknek.

Ha mégis igazi karácsonyfát választ az ember, a legjobb, ha helyi forrásból szerzi be a fát. Így lehet minimalizálni a szállítással járó szén-dioxid-kibocsátást.

A valódi fák esetében is fontos az eldobhatóság. Ha hulladéklerakóba kerül, a környezetre gyakorolt hatása nagyobb lesz, mivel a bomló fa metánt termel, ami egy erős üvegházhatású gáz. A fa elégetése szén-dioxidot és más szennyező anyagokat juttat a levegőbe, bár a fa csak azt a szenet tudja visszaadni a légkörnek, amit eredetileg kivett belőle. A legjobb ártalmatlanítási módszer a fa felaprítása, faforgács vagy mulcs készítése.

De mi a helyzet a műfákkal? A műfák lelkes hívei azzal érvelnek, hogy azokat sokszor, évről évre használják. Bármennyire is igaz ez, a műfáknak óriási hátránya, hogy műanyagból készülnek.

A műfák gyakran polivinil-kloridból (PVC) készülnek. Bár ez az anyag rugalmas, a műanyagok közül ez az egyik legkárosabb a környezetre. Magas klórtartalma miatt mérgező szennyezést okozhat, amely az állatok szervezetében felhalmozódik a táplálékláncban. A PVC-t emellett nagyon nehéz újrahasznosítani, és végül a hulladéklerakókba kerül, ahol évtizedekig marad.

Ráadásul a műanyag fák szén-dioxid-kibocsátása magasabb, mint a valódi fáké. Egy műfa körülbelül 40 kilogramm üvegházhatású gázkibocsátásnak felel meg – ez több, mint kétszerese egy valódi fa kibocsátásának, ha a hulladéklerakóban végzi, és több, mint tízszerese egy valódi fa elégetésének.

Nagy az esélye annak, hogy a műkarácsonyfája is nagy utat tett meg, mielőtt hazaérkezett volna. A műfenyők akár 80 százaléka világszerte Kínában készül. Miközben szállítják vagy repülik a világ körül, hatalmas mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás szabadul fel. Ha azonban jelenleg műfenyője van, a legjobb, amit tehet, hogy nem dobja ki, és még sokáig használja.

Megállapíthatjuk tehát: az igazi fák ha csak kicsivel is, de megelőzik a műfenyőket.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/12/12/leleplezodott-braziliai-aranybanyaszok-illegalis-utat-vagnak-ki-az-amazonas-teruletebol/” ][/hm_embed]